HuniePop (Játékkritika)

Oké, előrebocsájtom, hogy rengeteg őrült, elvont vagy elborult dologba belekóstoltam már (no homo...) a játékok világában, de még sohasem vetemedtem arra, hogy egy valódi dating sim-et kijátsszak. Virtuális lányokkal ”ismerkedni” önmagában nem valami szórakoztató. Ha nem kerül képbe csápos szörny, némi nívós hentai tartalom, érdekes (...vagy legalább létező) történet, esetleg rendhagyó, ötletes játékmenet, akkor bele se kezdek. És az eddigi jelöltek elvéreztek ezek miatt a feltételek miatt. Mondjuk játszottam már olyan visual novellel, mely magában hordozta a dating sim-ek bizonyos elemeit, de az megint más kérdés. Mindenesetre a mai játék képes volt megütni azt a nagyon alacsony elvárási szintet, amit a stílussal szemben táplálok. A napokban végeztem ki, és úgy gondoltam leírom gyorsan a tapasztalataimat, minden kedves fegyvertársam okulására. Nos, senki ne kapjon agyérgörcsöt a vastagon cukormázas címtől... mai kritikám alanya a HuniePop.
(Puzzle Sex)

Névtelen hősünk épp egy bárban üldögélve sajnálja önmagát, mikor feltűnik Kyu, egy álruhába bújt szerelmi tündér, és látva, mekkora looserek vagyunk, felkarol minket. Másnap meglátogat minket a lakásunkon, elmagyarázza a játék alapjait (gyakorlatilag egy audiovizuális, félinteraktív tutorial formájában), kapunk egy multifunkcionális készüléket (menü), majd utunkra bocsájt, hogy becserkésszük első áldozatunkat. A rejtett lányokat (Venus, Celeste, Momo) nem számítva 8 lány található a játékban (+Kyu, aki szintén elérhetővé válik az első numeránk után). Mikor az elsővel találkozunk, az éppen beszélget egy másikkal, így miután az elsővel megismerkedtünk, rögtön eredhetünk is a második nyomába. Az pedig épp egy harmadikkal beszélget épp, és így tovább, és így tovább, míg a kör be nem zárul. A felhozatal meglehetősen változatos, és gyakorlatilag minden igényt kielégít. Nagyon jó önismereti teszt, hogy megfigyeled, melyik archetípusok fognak meg a leginkább. Mert ugye itt is, mint annyi más helyen, a lányok bizonyos fő személyiségjegyeket testesítenek meg olyan vegytiszta módon, ahogy a valóságban nemigen sikerül nekik. Sajnos, hála Istennek, kinek hogy tetszik. Mindenesetre íme a felhozatal:

-Tiffany: átlagos főiskolai szőke szurkolólány.
-Aiko: kurvás japán matektanárnő némi szadomazó beütéssel.
-Kyanna: biztos kapcsolatot kereső, sportőrült latin fodrászcsaj.
-Audrey: tipikus gótloli rosszlány, harsány és nagyon füves.
-Lola: független, karrierista néger stewardess.
-Nikki: visszahúzódó, kicsit ”freakgamer csaj.
-Jessie: dögös felnőttfilmes anyuka, méretes mellekkel.
-Beli: spirituális beállítottságú, kiegyensúlyozott indiai (?) jógaoktató.
-Kyu: a nimfomániás tündérlány, aki a hálószobánkban lődörög.
-Venus: The Goddess of Love. A végső kihívás, miután mindenki mást...kardélre hánytunk.

(Az extra karakterek Venus után nem hatnak annyira extrémnek, pedig azok: Celeste intergalaktikus fejvadász és a csillagászati keresztkérdések mestere, valamint Momo, a gyerekes macskalány, akit a parkban találunk, és gyorsan hazaviszünk magunkkal...)
 (Hey Sugar, whats the deal here?)

A játék világa meglehetősen érdekes, mondhatni inverz. Pénzt kapsz azért, ha elmész randevúzni a lányokkal, és drága helyeken szórakoztatod őket. Ezt annyira szerettem... Egy csomó ideig csak toporogtam egy helyben pár kezdő ajándékkal és 20 dollár készpénzzel, mert én hülye azt hittem, hogy majd a randin egy csomó pénzt kell majd költenem. De teljesen egyértelmű, hogy én voltam a balek, amiért ezt feltételeztem. A randevúzás csak gyarapítja az ember tőkéjét! Minek is elmenni dolgozni, vagy online day tradinggel vesztegetni az értékes időt, amikor szimplán csak kerítened kell egy csajt, elvinni vásárolni, diszkóba, vagy egy étterembe, és máris dől hozzád a pénz! A légyott után kézhez kapott ezresekből pedig finanszírozhatod a további hódításaidat. Na így kéne működnie egy ideális világban. Hol vannak az 50 Eurósokat termő pénzfák? Hol van a forint szökőkút, amibe vizet kell dobálni? És hol vannak a valódi nyereménnyel kecsegtető kaparós sorsjegyek? Sajnos, egyenlőre még kénytelenek leszünk megdolgozni a sörrevalóért!
A lányok egyébként egészen igénytelenek. Mikor találkozunk velük, egyetlen dolog állja csak utunkat abba, hogy napestig beszélgessünk velük, válaszolgatva a kérdéseikre és kifaggatva őket mindenről a súlyuktól kezdve a kedvenc évszakukig, ez pedig az éhség. Mikor a mérőből kifogynak a jóllakottságot jelző kis pálcikák, a lányok nem akarnak se beszélgetni, sem randevúzni, de még ajándékot elfogadni sem (!), hanem benyögik, hogy éheznek, és etessük meg őket. És miután megtömtük őket pizzával vagy esküvői tortával (?), folytatódhat tovább a bájcsevej.
Majd később rátérek, de a sikeres hódításainkat megkoronázandó ”szexjelenetek” is meglehetősen... nos, furára sikeredtek. Vagy mondhatnám azt is, hogy kiábrándítóak.
 (Egy kis dumcsi, aztán jöhet a görögdinnye!)

Abba meg bele se megyek, hogy a hősünknek ugye nincs se neve, se kinézete, se jelleme. Tökéletesen azonosulható. Csak a béna introvertált és szarrá sztereotipizált NEET jellemvonásai. Megtanul csajozni, ami lényegében abból áll, hogy minden lánynak azt mondja, amit épp hallani akar. Én egy ideig próbáltam korrekt módon viselkedni, de mivel a játék ebben egyáltalán nem volt partner, ezért hagytam a fenébe. A HunniePop nem arról szól, hogy válaszd ki a hozzád legközelebb álló választ, hanem hogy a partner sekélyes jellemrajzából következtesd ki, hogy mit akar hallani. A legszebb az egészben, hogy mindig 3 választási lehetőséget kapunk, ebből kettő a szélsőséges opció, a harmadik pedig a középút (értsd: normál, konszolidált emberi vélekedés). Na, a középút SOSE válik be. Na jó, mondjuk az optimista-pesszimista kérdésben igen, de ott amúgy is az az egyetlen helyes válasz. Nincs értelme egy intelligens(nek tűnő) konformista frázissal elütni a helyzetet, mert az UNALMAS, és a lányok nem szeretik az ilyen embereket. A legegyszerűbb mindig az, hogy a véleményedet hozzáidomítod a partner valószínűsített véleményéhez. Ezzel nyilván még idegen lényeket és ősi istennőket is meg lehetne farkalni. Gyakorlatilag garantált siker. Még akkor is, ha sokszor ezzel becsméreljük a többieket. Teljesen mindegy, hogy ezek a lányok egyébként valamennyire kapcsolatban állnak egymással, ismerősök és barátnők (bár ők is rendszeresen savazzák egymást a másik háta mögött...), de egyiknek sem tűnik fel, hogy ugyan az a kaméleon jellemű srác citálja őket ágyba. A kisarkított játékmechanikai húzásokat tekinthetjük kemény cinizmusnak is (mert ugye nagyon naiv ember lennék, ha azt hinném, hogy a valóságban nem így működnek a dolgok), habár semmilyen gunyoros és önironikus felhangja sem volt az eseményeknek, így csak a hozzám hasonló gonosz alakok láthatnak bele mindenféle mögöttes mondanivalót. Amit viszont a HuniePop nem rejt véka alá, az az egyértelmű párhuzam a töketlen főszereplő és a játékos között. Szellemi vezetőnk, Kyu néha ”kibeszél” a programból, mintegy neked címezve a mondandóját. Ez igazából vicces, már ha nem gondolsz bele, hogy nem túl szép a játéktól, hogy megítéli a saját játékosát. Humoros formában teszi, de akkor is egy kicsit zavaró tud lenni. Elmarasztal, és amúgy miért ne tenné? Ostoba az az ember, aki korrekt módon akar bánni a kiszemeltjével, az ilyesmi meglehetősen ódivatú és ciki dolog, sőt, ezen felül egyáltalán nem is célravezető. És ez az egész nyilván nem a játék hibája, hanem a világé, de nem kell feltétlenül lefeküdni ennek a trendnek. Bár nem vitatom, egy egészséges szexkapcsolatnak a hazugságokra, drága ajándékokra, és bevásárlóközpontban elfogyasztott görögdinnyékre kell építkeznie. Meg szükséges szimpátiát, a lelki rokonság illúziója, hogy az 4. randin leitathasd és ágyba vihesd a hölgyeket. Szó se róla, ez már így is nagyon konzervatív, mert a hősünk kivárja az negyedik találkát, és csak utána veti be magát. Megtehetné már az első alkalommal is, de sajnos akkor még nincs elég pénze italra, meg mindenféle ajándékokra, ezért kell az a 4 randi.
 (Először szívnod kell, aztán jön a könny, a vér, végül a templomi harangok)

Azt is bírtam, hogy a játék ”szexjelenetei” közben (melyek megint csak gyöngypárosítós minijátékok) teljesen mindegy, hogy mit csinálsz, csak csináld gyorsan, akkor biztos, hogy eljuttatod a csúcsra a partneredet. Veszíteni gyakorlatilag nem lehet, csak időt vesztegetni, bár lehet, hogy csak én voltam ilyen elképesztően ügyes (nem, komolyan, nem lehet elbukni). És miután sikeresen meggolyóztuk a szívünk választottját, kapunk egy darab szexi, egyszemélyes CG artwork-ot (ami sok esetben nem is passzol az adott karakter jelleméhez vagy kinézetéhez, de erről később), és azon túl gyakorlatilag nincs is több dolgunk a hölgyeménnyel. Persze bármikor találkozhatunk vele újra, de minek? Végigbeszélheted vele ugyan azokat a beszélgetési opciókat, mint korábban, elviheted randizni is, de nem lesz semmi új, tehát lényegében csak pénzt és Hunie pontot farmolni lehet rajtuk (oké, pár numera után kioldhatsz új ruhákat, és akkor mi van?). Ezt utálom a legjobban, mikor a karakter eljut a megírt dialógussorok végére, és onnantól kezdve csak önmagát ismétli. És sajnos ez a megakadt bakelitlemez-szindróma már a boldogító ágyjelenet előtt is megesik. Mert ugye nincs túl sok ”kvízkérdés” (belekérdezgetnek a más megszerzett infókba) a lányok virtuális  tarsolyában. Kicsit illúzióromboló, de hát végső soron ez nem egy visual novel, itt nincs igazi karakterábrázolás. Nem megismerni akarod őket, hanem meghúzni. Itt szó sincs szerelemről, ez csak szemérmetlen skalpvadászat, szexuális 'ragadozás.
 (Audrey is tudja...szívni kell!)

És ha már ennyit írtam a dolog morális hátteréről, akkor azt hiszem ideje lenne rátérni magára a randis minijátékra is, ami végső soron a HuniePop gerincét adja. Aki esetleg próbálta már a Puzzle Quest sorozatot, az ismerős terepen mozog majd. Kapunk egy táblát, amelyen különböző színű golyók helyezkednek el szép, rendezett sorokban. A mi feladatunk az, hogy teletöltsük az alul található sávot úgy, hogy a gömböket ide-oda húzogatva hármas párokat (legyen ez bármekkora kontradikció...) alkotunk. Ez jelképezi majd a randevú alatti ténykedésünket. Persze a dolog nem ilyen egyszerű, ugyanis a különböző beállítottságú lányok különböző színű golyókat preferálnak, melyek értelemszerűen más-más viselkedést jelképeznek. Van Talent (kék), Flirtation (zöld), Romance (sárga), Sexuality (piros), Passion (rózsaszín szív) és Sentiment (kék könnycsepp). Így egy kicsit taktikázni kell, mert ha kedvünkre párosítgatunk (vagyis úgy viselkedünk, mint egy normális ember), akkor nem fogjuk tudni teljesíteni a feladatot, ugyanis csak meghatározott számú ”lépéssel” rendelkezünk. Ki kell térnem még a törött szív alakú jelekre is. Ezeket lehetőség szerinte el kell kerülni, mert ha véletlenül összepárosítunk belőlük, az komolyan visszaveti a teljesítményünket. Ahogy haladunk előre a hódításainkban, kapunk majd különféle randi ajándékokat Kyu-tól, melyek lényegében ilyen minijátékonként egyszer használatos képességek. Eltüntethetjük velük a törött szíveket a tábláról, vagy átváltoztathatjuk őket más típusú golyóvá, de akár egész sorokat is kitisztíthatunk, mindegyik eltüntetett golyó után megkapva a bónuszt. Ezeket a Sentiment pontok felhasználásával aktiválhatjuk.
Van egy (mondjuk) fejlődési rendszer is a játékban, amiről érdemes lehet pár szót ejteni. Úgy néz ki, hogy az ilyen-olyan módon megszerzett Hunie pontjainkat elkölthetjük különböző fejlesztésekre, melyek megnövelik bizonyos színű gömböknek a hatóerejét, vagy épp csökkentik a törött szívek negatív hatását. Ez egyáltalán nem elhanyagolható (és elhanyagolandó) dolog, mert a lányok igényeinek kielégítésére minden egyes alkalommal egyre több ”pontot” kell szereznünk. Ez a része a játéknak egyébként komoly kihívást tud jelenteni, pláne hard fokozaton, ami kegyetlenül büntet, ha nem figyelsz oda eléggé, és nem látod át kellő mértékben a játékteret. Bár az is igaz, hogy a kezdő táblaleosztás randomizált, ami már önmagában eléggé  determinálhatja  a  puzzle  végkimenetelét...
 (Szóval igen, itt láthatjuk a különböző... pooped?)

Korábban már szót ejtettem az ajándékozásról. Nos, lehetőségünk van a randevúkon kívül is ajándékokat adni. Ezeket a boltban (menü) vásárolhatjuk meg, és a megfelelő személynek adva őket feloldhatunk új frizurákat, növelhetjük a Hunie pontjainkat, de a drágább darabokkal randiajándékokra is szert tehetünk Kyu által.
Adhatunk különleges, személyre szabott ajándékot is a lányoknak. Például a gamer csaj megőrül a retro konzol/pc-s kiegészítőkért és játékgépekért, a japán tanárnő imádja a japán vonatkozású dolgokat (kimonó, rizsgolyó, fapapucs, szaké), míg mondjuk a kis alter loli lány a füves dolgokat kedveli. És basszus mivel kedveskedhetünk a latin chica-nak? Szombreroval, maracassal, és ponchoval (a luchador maszkot és a pinata-t felemlegetni már tényleg övön aluli lenne). Nem érdekel, hogy rendre falhoz állítom a sztereotípiákat, akkor is belemegyek. MIHEZ KEZD EGY JÓL SZITUÁLT, FITNESSŐRÜLT FODRÁSZ LÁNY EGY SOMBREROVAL? De most komolyan! Felül egy szamárra, és átnyargal Puerto Rico-ba, hogy tequilát csempésszenek az Egyesült Államokba? Vagy egy poros út mellett kalaptáncot jár egy kis mariachi zenére, amíg várja a segélyt vagy az alkalmi munkásokat kereső platós pickup-ot? Felteszem, nem. Mert az még nem olyan nagy kunszt, hogy egy japán nőt a Japán hagyományokhoz kötünk. Az se teljesen korrekt, mert egy egyetemi matematikatanár ugyan mikor fog kimonóban meg fapapucsban mászkálni? De mindegy, mert itt tényleg van egy kulturális összefüggés, szóval megbocsájthatóan előítéletes. (Kb annyira megbocsájtható, mint ha egy külföldi barátod matyóhímzéses asztalterítőt, karikás ostort és lángost venne a születésnapodra :) ) Na de egy latin lány még marhára nem biztos, hogy mexikói. Az egy dolog, hogy rendre összemossák a latin népek kultúráját (nem mintha én meg tudnám mondani a venezuelai és perui hagyományok közti különbséget...), de ez a sombrero dolog nálam túl van az elfogadható tűréshatáron. Bezzeg a néger stewardess független, intelligens, egyetemet végzett, és pár Jackie Brow-os szófordulattól eltekintve nem nagyon adja jelét a származásának. Nem mintha azt vártam volna, hogy rappeljen, KFC kaját és görögdinnyét egyen (amit egyébként szeret...), segélyért álljon sorba, vagy Martin Luther King pólót hordjon, de szóval érted. Úgy érzem, egy cseppet azért dolgozott a kettős  mérce.
 (A tündérek a Whirlpool-t használják!)

Nézzük, mi van még? Nem beszéltem még róla, hogy a HuniePop angol nyelvű, és angol szinkronos. Aminek általában nem örülnék, de itt jól működött, mert a szinkronszínészek nagyon értették a dolgukat. Komolyan, első osztályú munka! A karakterek egyediségét 70%-ban a hangjuk adja, de igazságtalan lennék, ha nem ejtenék szót a remek dialógusokról. A lányok humorosak, ilyen szempontból (is) Kyu volt a kedvencem, aki kellemes perceket okozott a ,,Nojce” és ,,Like a bawse!”-felkiáltásaival. Egyébként Kyu mellett Audrey és Nikki karaktere fogott meg, melyből bármelyik lélekbúvár könnyen kikövetkeztetheti, milyen jellemű csajok tartoznak az érdeklődési körömbe.

Ahogy haladunk a randizgatással, a lányok küldenek nekünk mindenféle mutatós képet magukról. Ezek általában kidolgozottak és tetszetősek is (bár az nem tisztázott, hogy ki készítette őket...), de nem igazán hasonlítanak a küldőjükre. Úgy értem, volt a készítők csapatában egy karakterdesigner (piros pont a pocakjára), aki megtervezte a lányok kinézetét, azt, amit a beszélgetések és a randik alatt látsz ácsorogni a képernyő bal oldalán, emellett volt egy grafikus, aki megrajzolta azt a pár  CG artwork-ot róluk. És láthatólag ez a két személy nem nagyon konzult egymással, a szerencsétlen, dialógusokat író arcot pedig teljesen  kihagyták  a  buliból.  Ami értelemszerűen  nem túlzottan vált  a  játék  előnyére.
 (Awwwww, yeah! Now we're talkin')

A kis nerd Nikki a fotókon jóval húsosabb, a szurkolólány tiszta kurvás lett, a füves Audrey meg folyton más a haja, az arca, és a mellmérete. Persze vannak, akiket jól eltaláltak, például Kyu, Aiko és Jessie, na meg Caleste, de... kevés. Karakterenként 4 kép (ha nem számítjuk bele a "szex" után kapott fotó variációit, ahol bugyik és testre ragadt sperma kombinációit cserélgethetjük...), melyek közül a leginkább bevállalós sem éri meg a 18-as karikát.

Természetesen nem számítottam egy hentai nukige-re, de ez így kissé felemásra sikeredett. Az erotikus körítés jelen volt, de igencsak alulreprezentáltan, a puzzle-részek önmagukban nem olyan izgalmasak, hogy elvigyék a hátukon a játékot, a lányok érdekesek, de nagyon gyorsan elfogy a mögöttes tartalmuk, és inkább hanyagolod őket, hogy ne kelljen szembesülnöd az önismétléseikkel. Sajnos a beszélgetések mechanikája pedig hamar kiismerhető, és így monotonná válik, még mielőtt kifogyna belőle a nafta. Talán kár rágódni morális mélyrepülésen, hiszen nem kapcsolódik szervesen ide. Minden negatívuma ellenére a HuniePop nem rossz játék, valamennyire meg is hozta a kedvemet más Dating Sim-ek kipróbálására. Arra teljesen alkalmas volt, hogy elüssek vele pár unalmas délutáni órát, de nem egy maradandó darab, és aligha fogom újra előszedni. 10euro a Steamen, annyit végül is megér...

5/10

Kitahito

Megosztás:

Szólj Hozzá

    Blogger Hozzászólás
    Facebook Hozzászólás

0 hozzászólás:

Megjegyzés küldése